FIGYELJ RÁM
a fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségét
elősegítő
KÖZHASZNÚ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Elfogadva az egyesület 2005. január 15-én megtartott alakuló közgyűlésén és a 2005. február 13-i közgyűlésen, az egyesület 2014. április 20-án megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal

I. Általános rendelkezések

1.    Az egyesület neve: FIGYELJ RÁM fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségét elősegítő KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

2.    Az egyesület rövidített neve: FIGYELJ RÁM KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

3.    Az egyesület székhelye: 2000 Szentendre Halász utca 1.

4.   Az egyesület levelezési címe: 2023 Dunabogdány Kossuth Lajos u. 5/a.

II. Az egyesület céljai, feladatai

1.    Az egyesület céljai:
Az egyesület a fogyatékkal élő emberek (mozgássérült, mozgáskorlátozott, mozgáskárosodott, hallás-, látás-, értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos) kiszolgáltatottságtól mentes, minél teljesebb társadalmi részvételének, emberi és állampolgári egyenjogúságuk érvényesítésének, életminőségük javításának elősegítését tűzte ki célul, a hivatkozott közhasznú tevékenységek révén.
2.    Az egyesület a fenti célok elérése végett az alábbi feladatokat látja el:
2.1.    Figyelemmel kíséri a mozgásfogyatékosok és egyéb fogyatékkal élők társadalmi részvételét szolgáló állami és társadalmi tevékenységet és rehabilitációt.
2.2.    Lehetőségei szerint elősegíti, szervezi a fogyatékosok pihenését, üdülését, szabadidejük kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakulását eredményező eltöltését.
2.3.    A fogyatékos emberek részére anyagi támogatást, segítséget nyújt, kedvezményes szolgáltatásokat szervez.
2.4.    Kapcsolatot létesít és tart fenn olyan munkáltatókkal, akik a fogyatékkal élők részére munkaalkalmat teremtenek, a tudomására jutott munkalehetőségeket tagjai és egyéb érdekeltek részére közzé teszi, közvetíti.
2.5.    A fogyatékkal élők érdekképviseletét lehetőségei szerint ellátja.
2.6.    Másodlagosan vállalkozói tevékenységet folytathat.
2.7.    Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami szociális, rehabilitációs feladatok megoldásában.
2.8.    Formálja a közvéleményt tagjainak és egyéb érdekelteknek társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében.
2.9.    Feladataival, céljaival kapcsolatos kiadványokat, tájékoztatókat bocsát ki.
2.10.    Együttműködik a fogyatékkal élők helyi, országos és nemzetközi szervezeteivel, különös tekintettel az “Independent Living” (Önrendelkező Élet) mozgalmakra.
2.11.    Együttműködik mindazon társadalmi szervezetekkel, melyek a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák.
2.12.    Önálló életvitelt segítő információs, személyi segítő és egyéb szolgáltatásokat szervez.
2.13.    Önkormányzatokkal együttműködve támogató és szállító szolgálatot szervez és működtet.
2.14.    Tagjai és más érdekeltek részére sportolási lehetőségeket kutat fel, teremt és támogat.
2.15.    Ellát minden olyan egyéb feladatot, mely céljai elérése érdekében felmerül.
2.16.    Az egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése körében érdekképviseleti tevékenységet folytat, és minden olyan feladatot ellát, amely céljai elérése érdekében felmerül.
3.    Az egyesület közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagjai, munkavállalói és önkéntesei, hanem a működési területén élő bármely fogyatékos és más olyan személy is igénybe veheti, aki a meghatározott feltételeknek megfelel az egyesület hatáskörrel rendelkező vezető testületének döntése alapján.
4.    Az egyesület együtt kíván működni, illetve önkéntes szövetségre léphet minden olyan hazai és külföldi szervezettel, amelynek célja az alapszabályában foglaltakkal azonos vagy hasonló.
5.    Alapítványt hozhat létre, alapítvány/ok/hoz csatlakozhat, céljainak megvalósítására  gazdasági társaság/ok/ tagja lehet.

III. Az egyesület jogállása

1.    Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselő jelöltet, illetve megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, és nem támogat.
2.    Az egyesület az alábbi, az 2001. évi CLXXV tv. 34§-ban megfogalmazott közhasznú tevékenységeket folytatja:
2.1.       A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés a 1997. évi CLIV tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2).
2.2.    Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások a 1997. évi CLIV tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2).
2.3.     A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósításának segítése 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1-6.§
2.4.  Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§ (1) 8. 23.§ (4) 4. és 23.§ (5) 11. 
2.5.     Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együttnevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése, oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatóak együtt a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (1) a)-u).      
2.6.     Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelésére szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/ lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészeti alkotó munka feltételeinek javítása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)
2.7.           A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladat ellátás – a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1)
2.8.            Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 11. 13. § (1) 8.
2.9.            Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok joga 2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d)
2.10.            az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)
2.11.              Sport, ifjúsági ügyek 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15.
2.12.       Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek életvezetési képességeinek kialakítása, illetve helyreállítása 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 72. § (1) (2)
2.13.         A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósítása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 11§, 21. § a)-g)
2.14.              Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b)
2.15.           Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 2003. évi CXXV. tv. 18. § (1-3), 31§
3.    Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat.    
4.    Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
5.    Az egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel a III/2. pontban hivatkozott törvényi előírásoknak.
6.    Az egyesület közhasznú szolgáltatásait az egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek is igénybe vehetik.

IV. Az egyesület tagjai

IV.I. Az egyesület tagsága

1. Az egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló  tagokból áll.
2. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan belföldi vagy külföldi magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki, illetve amely támogatja az egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja és tagdíjat fizet.
3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a belföldi vagy külföldi magánszemély, aki nem vállalja az egyesület munkájában az aktív közreműködést, továbbá az a természetes vagy jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, akinek érdemei, munkája alapján a közgyűlés – az egyesület bármely tagjának javaslatára – ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tagok tagságát oklevél tanúsítja.
4. Az egyesület pártoló tagja lehet:
a./ minden olyan természetes  személy, aki az alapszabályt elfogadja és vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását,
b./ minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal az egyesület erkölcsi és anyagi támogatására.
A pártoló tagok által nyújtott támogatás felhasználásáról az egyesület szervei döntenek.
5. Az egyesület tagjairól az egyesület szervei nyilvántartást vezetnek.

IV.II. A  tagsági viszony keletkezése

1. Az egyesületi tagsági viszony keletkezhet:
a./ az egyesület alapításával,
b./ belépéssel,
c./ tiszteletbeli tagsági cím adományozásával,
d./ pártolói tevékenységgel.

Ha az egyesület tagja az egyesületi tevékenység gyakorlásában tartósan /legalább hat hónapig/ akadályozva van, kérelmére a tagsági viszony szüneteltethető.

IV.III. A  tagsági viszony megszűnése

1. A tagsági viszony megszűnik:
a./ kilépéssel,
b./ kizárással,
c./ elhalálozással, jogi személy tag megszűnésével,
d./ tiszteletbeli tagsági cím visszavonásával.
2. Az egyesület tagja saját elhatározása alapján, indoklás nélkül kiléphet a szervezetből, miután  az Elnökséget szándékáról írásban értesítette.
3. Kizárható az a tag,
a./ aki az alapszabály előírásait megsérti
b./ aki súlyosan vét a jogszabályok ellen,
4. A kizárt tag a kizárástól számított két éven belül az egyesülettel tagsági viszonyt nem létesíthet.
5. A tiszteletbeli egyesületi tagsági cím visszavonásáról az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.

V. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

V.I. A tagok jogai

1. Valamennyi tag joga, hogy:
a./ részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatát szóban vagy írásban megtegye és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére;
b./az egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával, valamint a szervezet anyagi-, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra érdemi választ kapjon;
c./ az egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
d./ az egyesület segítségét, közreműködését kérje minden olyan esetben, amikor életkörülményei, szociális helyzete azt indokolttá teszi.
2. A rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető és választható ha az egyéb törvénybe és jelen alapszabályba foglalt feltételeknek is megfelel.
3. A tiszteletbeli és pártoló tag tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségre nem választható.

V.II. A tagok kötelezettségei

1. A rendes tag köteles:
a./ az Alapszabály rendelkezéseit betartani, az egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegíteni;
b./ tagtársaival együttműködni; vállalt feladatait legjobb tudása szerint ellátni,
c./a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni.
2. A tiszteletbeli és pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani.
3. A tag az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

VI. Az egyesület szervei

Az egyesület szervei a Közgyűlés az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság. Az egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.

VI.I. Közgyűlés:

1. Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből  áll.
2. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés nyilvános.
Rendes közgyűlését az egyesület minden évben február utolsó napjáig tartja meg.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha:
–    az Elnökség azt szükségesnek tartja,
–    az Ellenőrző Bizottság azt szükségesnek tartja,
– a tagok egynegyede – az ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi,
– a bíróság elrendeli.
3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a/. az alapszabály megalkotása, elfogadása és módosítása;
b/. az egyesület éves költségvetésének és  pénzügyi tervének elfogadása;
c/. az egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve kilépés elhatározása, továbbá más szervezethez, szövetséghez való csatlakozás, illetve onnan való kilépés eldöntése;
d/. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; egyszerű szótöbbséggel
e/. az egyesület vezető szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása;
f/. a tagsági díjak megállapítása;
g/.az egyesületi tagok és az egyesület szervei /tisztségviselői/ között keletkezett viták elbírálása, tiszteletbeli tagsági cím adományozása illetve visszavonása;
h/. az egyesület jelképrendszerének kialakítása,
i/. az Elnökség törvénysértő vagy alapszabályt sértő határozatának megsemmisítése vagy megváltoztatása,
i/. döntés minden egyéb ügyben.
4.    A közgyűlés ülésein elhangzottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.
5.    A közgyűlés jegyzőkönyvét és a meghozott határozatokat – beleértve az egyesület működéséről szóló beszámolók írásba foglalt szövegét, szolgáltatásai igénybevétele módját – az egyesület székhelyén hatályuk alatt, de legalább 1 évig kifüggesztve kell tartani. A határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell.
6.    A közgyűlés határozatairól az Elnökség olyan nyilvántartást vezet, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – titkos szavazás kivételével – a személye is megállapítható.
7.    A határozatoknak tartalmazniuk kell a bíróság előtti megtámadási jogot.

VI.II. Elnökség

1.    Az egyesület ügyintéző szerve az Elnökség, amely 3 főből áll. Elnöke egyben az egyesület elnöke is.
2.    Az Elnökség tagjait a Közgyűlés négy évre választja. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.
3. Az Elnököt és az Elnökség tagjait az egyesület rendes tagjai választják.
4. Az Elnökségen belüli munkamegosztásról és az Elnökség ügyrendjéről az Elnök javaslata alapján az Elnökség dönt.
5. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban felkért elnökségi tag hívja össze, az ülést megelőzően legalább tizenöt nappal, a napirend egyidejű közlésével. Amennyiben az Elnök nem hívja össze az Elnökséget és nem is gondoskodik annak összehívásáról, az bármely elnökségi tag a negyedév utolsó napjára összehívhatja.
6. Az Elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról, hatásköre különösen:
a/. a Közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját;
b/. javaslatokat készít az egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre, az egyesület költségvetésének, beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadására, és ezeket jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti;
c/. kezeli az egyesület működése során felhalmozódott vagyont;
d/. intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, dönt – a tiszteletbeli tag kivételével – a tag kizárásáról;
e/. előzetes hozzájárulási jogot gyakorol az egyesülettel történő munkaviszony    létesítéséhez;
f/. összehívja a Közgyűlést a napirend közlésével, évente beszámol a Közgyűlésnek;
g/. pályázatokat ír ki az egyesület lehetőségeihez mért támogatások elosztására, a beérkezett pályázatokat elbírálja;
h./ gondoskodik arról, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthessen az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban;
i./ gondoskodik arról, hogy az egyesület működéséről, gazdálkodásáról szóló jelentéseket, az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módját, a támogatásokra kiírt pályázatokat és elbírálásuk eredményeit nyilvánosságra hozza;
j./ fegyelmi vétség gyanúja esetén az ügyet kivizsgálja, a közgyűlés döntését előkészíti javaslat kidolgozásával;
k./ végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
8.    Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít. Az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti. Döntéseit határozatba foglalja.
9.    Az Elnökség határozatait az egyesület székhelyén hatálya alatt kifüggesztve kell tartani. Az Elnökség határozatairól az érintetteket külön írásban értesíteni kell. A határozatoknak tartalmazniuk kell a közgyűlés előtti jogorvoslati lehetőséget, illetve a bíróság előtti megtámadási jogot.
10. Az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből  döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
11. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Fontos közérdekből, illetve magánérdekből – az érintett kérelmére – a nyilvánosságot kizárhatja.

VI.III. Ellenőrző Bizottság (EB)

1. A Közgyűlés az Elnökség megválasztásával egyidejűleg 3 főből álló Ellenőrző Bizottságot, valamint annak tagjai közül EB elnököt választ. Az Ellenőrző Bizottságba az egyesület Elnöke és az Elnökség tagjai nem választhatók.
2. Az Ellenőrző Bizottság hatásköre:
– Felügyeli és ellenőrzi az egyesület Alapszabályának betartását. Az Alapszabály megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet. A vizsgálat eredményét a Közgyűlés vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv elé terjeszti.
– Folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, az esetleges szabálytalanságokra írásban hívja fel az Elnökség vagy a Közgyűlés figyelmét.
– Etikai kérdésekben, valamint a gazdálkodási fegyelem megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet.
– Az Elnökség törvénysértő határozatát a Közgyűlés előtt, annak döntésképtelensége esetén 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
–  Véleményezi az Elnökség éves beszámolóját.
– Tevékenységével összefüggésben az egyesület tagjai közül bárkitől felvilágosítást kérhet, a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérhet, az egyesület irataiba és okmányaiba, könyveibe betekinthet, független szakértői véleményt kérhet.
– Ha az Elnökség a Közgyűlés összehívását elmulasztja, összehívja a Közgyűlést. Ha az Elnökséget egyik elnökségi tagja sem hívja össze, ezáltal működésképtelenné válik az Elnökség, összehívja a Közgyűlést és javaslatot tesz új Elnökségi tagok megválasztására.
– Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
– Az EB köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
– Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Közgyűlés, Elnökség) a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
– Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

3. Az EB működése: Az EB ügyrendjét maga állapítja meg. Az EB szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Ülései az egyesület tagjai számára nyilvánosak. Fontos közérdekből, illetve magánérdekből – az érintett kérelmére – a nyilvánosságot kizárhatja.
Az EB üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait írásba foglalja.

VII. Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület választott tisztségviselői az Elnök, az Elnökség tagjai, a Felügyelő  Bizottság elnöke és tagjai.
1. Az Elnök
– a két tisztújító közgyűlés között folyamatosan irányítja az egyesület munkáját, vezeti és irányítja az Elnökség munkáját, és minden fórumon képviseli az egyesületet. Akadályoztatása esetén az elnökség másik tagját megbízza helyettesítésével,
– kitűzi az elnökségi ülések idejét, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét, és gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról,
– dönt a munkáltatói kérdésekben, gyakorolja az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat,
– szervezi az egyesület munkáját, és szervezi az adminisztratív ügyintézést,
– gondoskodik a működés személyi és tárgyi feltételeiről,
– szervezi és irányítja az egyesület rendezvényeit,
– minden fórumon képviseli az egyesületet,
– felelős az egyesület gazdálkodásáért az Elnökséggel együtt,

2. A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.
3. A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
a./ a tagsági viszony megszűnésével;
b./ lemondással;
c./ visszahívással.
3.    A tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai:
– Az egyesület tisztségviselői magyar állampolgárok lehetnek.
– Az egyesület tisztségviselői nem lehetnek egymás, a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói.
– Nem állhatnak végrehajtható szabadságvesztést kiszabó jogerős bírói ítélet, valamint közügyektől eltiltás hatálya alatt.
– A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnását megelőző két évben legalább egy évig –
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhivatalnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki.
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhátrányt tárt fel.
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki.
d) amelynek adószámár az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
– Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az az elnökségi tag, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által a tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
– Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, aki az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Nem lehet EB tag az sem, aki, vagy akinek fent megjelölt hozzátartozója az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve az egyesület által a tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást.

A tisztségviselő köteles előzetesen tájékoztatni az egyesületet, ha más közhasznú szervezetnél is tisztségviselő, vagy tisztséget kíván elfogadni.

VIII. Döntés és határozathozatal

1. Az egyesület Közgyűlése döntéseit általában nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozzák. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A határozatképességhez a rendes tagok több mint a felének a jelenléte szükséges.
2. Az alapszabály elfogadásához, módosításához és kiegészítéséhez az egyesület szerveinek, tisztségviselőinek megválasztásához, visszahívásához, más társadalmi szervezetekkel való egyesüléshez, országos szövetséghez való csatlakozáshoz és abból való kiváláshoz, az egyesület feloszlásához, a rendes tagok több mint kétharmadának a jelenléte szükséges.
3. Az egyesület szerveibe a tisztségviselők jelölése nyíltan, a szavazás titkosan történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta.
4. A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok tíz százalékának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. A kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
5. Az Elnökség és az EB akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. Határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák.
6.  Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 3 napon túli 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. Az ilyen módon megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az esetleges megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlési meghívóban is ki lehet tűzni.
7. Az Elnökség illetve a EB határozatképtelensége esetén az ülést 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
8. A közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak. A meghívókat a napirend közlésével az egyesület székhelyén kell kifüggeszteni, legalább 15 nappal a közgyűlést illetőleg az ülést megelőzően. Az érdekelteket külön írásban is értesíteni kell.
9. Az egyesület szerveinek törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a Budapest Környéki Törvényszék előtt megtámadhatja.

IX. Az egyesület képviselete

1. Az egyesület képviseletét az Elnök önállóan látja el. Az Elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogát írásban történő idő- és feladat-meghatározással más elnökségi tagra átruházhatja.
2. Bankszámla fölött az elnök önállóan rendelkezik. Az elnökség másik két tagja együttesen – az elnökön kívül – szintén rendelkezik a bankszáma fölött.

X. Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, illetve egyéb bevételek /a tagok önkéntes adományai, a rendezvények bevételei és a vállalkozási bevételek/ alkotják. Az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatására az egyesület alapítványt hozhat létre.
2. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a Közgyűlés határozza meg.
4. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági- vállalkozási tevékenységbe kezdhet, vagy gazdasági társaságba beléphet, azzal, hogy a vállalkozási tevékenység a szervezet tevékenységének döntő, meghatározó részét nem képezheti, illetve az egyesület, vállalkozásnak korlátlan felelősségvállalással nem lehet tagja. A vállalkozás eredménye csak az egyesület céljainak megvalósítására és a szervezet működtetésére használható fel.
5. a, Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységére, és működésére fordítja. Az egyesület vezető tisztségviselőjét, támogatóját, az önkéntesét, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
     b, Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
       c, Az egyesület váltót vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
    d, Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységeinek fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
      e, Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
      f, Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

6. Az egyesületi tagok segítésére, a céljellegű kiadások fedezésére az éves költségvetésen belül elkülönített alap is létrehozható.
7. Az egyesület a bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja. Gazdálkodó tevékenységet egyebekben a hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatja. Gazdálkodásának eredményeit a tagjai között nem osztja fel, azt mindenkori célszerinti tevékenységeinek megvalósítására fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
8. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés dönt.

XI. Záró rendelkezések

1.    Az egyesület megszűnik, ha feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését a közgyűlés kimondja, ha bíróság megszűnését megállapítja, vagy az egyesületet feloszlatja.
2.    Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát más hasonló célra alakult egyesületnek kell átadni.
3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak és a Közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak  az irányadók.

Dunabogdány 2014. április 20.